Helytelen étkezés
Elhízáshoz vezet ha a bevitt energia mennyisége meghaladja a felhasznált energia mértéket. A felesleges energia zsír formájában rakódik le.
Helytelen a rendszertelen, ritka étkezés agy a helytelen idõpontban való étkezés is.
Elégtelen testmozgás
A fizikai aktivitás energiát fogyaszt. A testmozgás nem engedi lelassulni az anyagcserét ami pedig tulajdonképpen a szervezet energiafelhasználása nyugalmi állapotban. Ha nem mozgunk eleget csökken az anyagcsere és így hiába eszünk kevesebbet mert a szervezet nem tud alkalmazkodni a csökkent energiabevitelhez. Ezért van az, hogy ha fogyni akarunk nem elegendõ kevesebbet enni, a testmozgás növelésére elengedhetetlen szükség van.
Az izomtömeg növelése és megtartása nagyon fontos mivel az anyagcsere negyedét a nyugvó izomzat energiaforgalma biztosítja. Ezért nagyobb izomtömeg több kalóriát éget nyugvó állapotban is.
Stressz
A stressz közvetve aktiválja a zsírsejteket. Krónikus stresszhelyzetben a hypotalamus olyan peptideket termel melyek a zsírsejtek szaporodását és megnövekedését okozzák. Ezenkívül stresszes helyzetekben rendszertelenebbül étkezünk és a test ilyenkor a gyors szénhidrátokat kívánja amelyek fogyasztása az inzulinszint ingadozásához vezet.
Nem elegendõ alvás
Ha valaki folyamatosan napi három órával kevesebbet alszik mint amennyire életkorához képest szüksége van akkor már egy hét után lecsökken a leptin (jólakottságot jelzõ hormon) szintje a vérben. Az éhséget jelzõ hormon szintje viszont jelentõsen megnövekedik. Ugyanakkor csökken a szövetek inzulin iránti érzékenysége. Emiatt megnõ a vér izulinszintje. Az inzulin nagyon fontos a sejtek anyagcseréjében. Az ingadozó inzulinszint tehát megzavarja az anyagcserét.
