Életritmus

Érdekes és hasznos lehet megtalálni a saját életritmusodat

A modern orvostudomány szerint az ember genetikailag programozott, hétéves ritmus szerint él. Hétévente megváltozik az emberi szervezet, a szövetek hétévente újulnak meg, sõt a lélek is hétévenként igényel újabb erõforrásokat. Hétéves korban esnek ki a tejfogak és nõnek ki a maradandó fogak. A gyerek tizennégy évesen éri el a pubertáskort. Az ember huszonegy évesen lesz testileg teljesen érett. Körülbelül a hetedik ciklus után, negyvenkilenc évesen kezdõdik meg a nõi klimax. Felnõtt életünkben a lelki-szellemi folyamatok is hétéves ritmusban bonyolódnak. Hétévenként tehát mindenki egy fejlõdési egészet él át.

Aki ismeri hétéves ritmusát az sok mindent tud önmagáról és optimálisan tudja kezelni az aktuális élethelyzeteket. Ha szeretnéd tudni, milyen rendszer szerint alakul az életed, mikor következnek azok az évek amikor sikereket könyvelhetsz el, mikor számíthatsz nehezebb, illetve könnyebb idõszakra, akkor tanulmányozd, ismerd meg saját ritmusodat.

A hétéves modell hasznos lehet ha rendszerbe akarod foglalni életedet. Segítségével besorolhatod az eseményeket, könnyebben túljuthatsz válságos idõszakokon (ezeket a normális fejlõdés és életritmus velejárójaként elfogadva), jobban kihasználhatod esélyeidet és hosszú távon elégedettebb lehetsz életeddel. A hétéves ciklus elemzése segíthet abban, hogy helyes döntéseket hozz.

Egy nyugodt percben tekints vissza eddigi életedre, vedd sorba az eddig megélt eseményeket, helyzeteket.

• Készíts listát, amelyben életed személyes vonatkozású eseményei szerepelnek, lehetõleg minél pontosabb dátummal. Ide tartozik például a tanulmányok befejezése, saját lakás megszerzése, családalapítás, kórházi ápolás, ismerõs halála, új munkahely, költözés, gyerek születése, minden olyan élmény ami fontos volt számodra.
• Ne hagyd ki a válsághelyzeteket, a boldog pillanatokat, találkozásokat fontos emberekkel, álmokat, félelmeket. Egy-egy töréspont olyan próbálkozásokat is jelezhet, amelyek során egy nehezebb szakaszt akartál elkerülni, leförvidíteni vagy átugrani.
• Élményeidet kösd össze a hozzájuk tartozó érzésekkel
• A lista segítségével próbálj életedben valamilyen rendszert, ritmust találni. Hol voltak a mélypontok? Mikor és hogyan kerültél ki ezekbõl? Vannak-e egyezések a hétéves szakaszok között?

Fehérjék, zsírok, szénhidrátok...

Milyen legyen az étrendünk összetétele?

Ha fogyni akarunk meg kell találnunk a fehérjék, zsírok és szénhidrátok helyes arányát és minõségét az étrendünkben. Az olyan fogyási módszer amelyik arra alpul, hogy csak szénhidrátokat vagy csak fehérjéket együnk (Atkins) felbontja a fehérjék, zsírok és szénhidrátok egyensúlyát szervezetünkben és hosszú távon soha nem mûködnek. A szervezetnek ugyan úgy szüksége van szénhidrátokra mint fehérjére és zsírokra.

A fehérjék fontosak a sejtek növekedéséhez és ezek építik fel az izmainkat. Az izmok pedig fontos szerepet játszanak az anyagcserében. A testünk a bevitt fehérjébõl csak annyit használ fel amennyire szüksége van. A legtöbb fehérjedús élelmiszer nagy mennyiségû zsírt tartalmaz. Ezért fontos kiválasztani a legegészségesebb fehérjeforrásainkat. Jó fehérjeforrás a tojás, a szárnyashúsok, a hal, a sovány marhahús, a sovány túró. Igyekezzünk olyan fehérjéket választani amelyekben nem sok az állati zsír.

A zsírok a szervezet hõtermelõi  és nem energiaszolgáltatói. A zsírok nagyon fontosak a hormonok mûködéséhez és segítenek a vércukorszintet stabilan és alacsonyan tartani. A fogyás és az egészségünk érdekében az állati eredetû zsírokat jó a minimálisra csökkenteni. A hasznos zsírok a telítetlen zsírsavak. Telítetlen zsírsavakban gazdag ételek, alapanyagok: halak, olivaolaj, repceolaj, különbözõ magvak (tökmag, napraforgómag, mogyoró, mandula), olivabogyó, avokado, tojás.

A szénhidrátok a test üzemanyagai, energiát szolgáltatnak a szervezetben. Két csoportra oszthatók, egyszerû és összetett szénhidrátokra. Ezek különbözõképpen hatnak a vércukorszintre. Mindkét fajta szénhidrát glükózzá alakul a szervezetben. A különbség az, hogy az egyszerû szénhidrátok azonnal a vérkeringésbe kerülnek, míg az összetetteknek elõször fel kell hasadniuk kissebb részekre az emésztés segítségével, ezért így ezek mérsékeltebb vércukorszint emelkedést okoznak.

A vércukorszintet az inzulin hormon szabályozza. Ha magas a vércukorszint akkor megnövekedik az inzulin szint is és ez gátolja a zsírlebontást de közben elõsegíti a zsírok elraktározását. Nem igazán elõnyös ha fogyni akarunk. 


Mivel a szénhidrát energiaforrás, a nap folyamán van rá szükség nem pedig este, alváshoz. Ilyenkor a szervezet már nem tudja hasznosítani, feldolgozni, elégetni. Ezért jó ha este hét után már nem fogyasztunk szénhidrátokat. 

A GI index (Glikémiás Inex) azt mutatja, hogy egy bizonyos szénhidrátnak milyen hatása van a vércukorszintre. Nagyon leegyszerûsítve az egyszerû szénhidrátoknak magas a GI-je míg az összetetteknek alacsony. A magas GI értékû ételek gyorsan lebomlanak a szervezetben és hirtelen vércukorszint emelkedést okoznak, hirtelen inzulintermeléssel. Az alacsony GI értékû ételek épp ellenkezõleg, lassan bomlanak le, sokáig telítettségi érzést nyújtanak, a vércukorszint stabilabb, így az inzulintermelés is.

Ha az étrendünk többnyire magas GI értékû élelmiszerekbõl áll, a vércukorszintünk állandóan ingadozik. Sokan ezt úgy élik meg, hogy hirtelen éhesek lesznek vagy megkívánják az édességet. Ennek veszélye az, hogy az test inzulinérzékenysége megromlik, emiatt a test még több inzulint kénytelen termelni hogy ugyan azt a hatást elérje. A magas inzulinszint pedig gátolja a zsírlebontást és egyúttal segíti a zsírok elraktározását, ami hízáshoz vezet. A magas inzulinszint felelõs sok betegség kialakulásában  (cukorbetegség, különbözõ szívbetegségek, magas vérnyomás). 


A GI tartalmat különbözõ képpen mérhetik attól függõen, hogy mihez hasonlítják, vagyis milyen standardot használnak. Leggyakrabban a glükózhoz viszonyítják. Ha a glükóz indexe 100 akkor a fehér búzakenyér indexe 70. Különbözõ GI listák más értékeket tartalmazhatnak attól függõen, hogy milyen standard szerint készültek.
Magas GI értékû ételek:

Kenyér, fehér

Fõtt krumpli

Kukoricapehely

Hasábburgonya

Krumplipüre

Fehér rizs

A GI érték nem veszi figyelembe az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét. Van olyan élelmiszer aminek nagy a GI értéke de soha nem fogyasztunk belõle nagy mennyiséget. Emiatt inkább a GL (Glycemic Load) értéket kell számon tartani ami a Glikémiás terhelést mutatja és figyelembe veszi az elfogyasztott szénhidrát mennyiségét is.

Amit még érdemes figyelembe venni, ha fogyni akarunk, hogy az szénhidrátoknak GI értéküktõl függetlenül különbözõ kalóriatartalmuk lehet. Tehát, ha fogyni akarunk, hiába fogyasztunk alacsony GI értékû ha azok nagyon kalóriadúsak. 

Letölthetõ Excel file GI- és kaloriatáblázattal.